A bölcsességfog nem mindig veszélyes, de jobb rendszeresen ellenőrizni. Olvasd el cikkünket, és tudd meg, mikor kell orvoshoz fordulni!
A bölcsességfogak körül valahogy mindig akad egy kis bizonytalanság. Van, akinek gond nélkül kibújnak és ott is maradnak, békés lakói a szájüregnek. Másoknál viszont feszítenek, nyomnak, gyulladnak, vagy épp meg sem jelennek, csak egy röntgenen derül ki, hogy egyáltalán ott vannak. Az igazság az, hogy ezek a későn érkező fogak néha teljesen problémamentesek, máskor viszont jobb tőlük időben megválni.
Ebben a cikkben segítünk eligazodni, hogy mikor érdemes megtartani egy bölcsességfogat, és mikor jobb, ha elköszönünk tőle.
Miért pont „bölcsesség”?
A bölcsességfogak a harmadik őrlőfogaink, és általában 17–25 éves kor között bújnak elő, elvileg akkor, amikor már bölcsebbek vagyunk. Hogy ez a fogak vagy a mi érdemünk-e, az jó kérdés, de a lényeg, hogy ez a négy fog (alul-felül, jobb-bal) gyakran nem fér el, nem nő egyenesen, vagy egyszerűen meg sem jelenik a szájban.
Jó, ha megmarad? Igen is, meg nem is.
Kezdjük a jó hírrel: nem minden bölcsességfog problémás. Ha megfelelően tört elő, nem nyomja a szomszédos fogakat, nem nehéz tisztítani, és nincs körülötte gyulladás, akkor akár meg is tartható.
A gond inkább az, hogy ez ritkán teljesül minden pontban. A bölcsességfogak hajlamosak rossz szögben nőni, félig előtörni (és így ínnyel részben fedve maradni), vagy beékelődni. Ezek a helyzetek pedig időzített bombák. Gyulladást, fájdalmat, szuvasodást, sőt még a fogszomszéd épségét is veszélyeztethetik.
Mikor okoz gondot a bölcsességfog?
- Rossz irányban nő – például vízszintesen vagy ferdén nyomja az előtte lévő fogat. Ez hosszú távon torlódást és fájdalmat okozhat, sőt az egész harapást megzavarhatja.
- Félig nőtt ki – ha az íny egy része még fedi, könnyen alámehet az ételmaradék, baktérium, és kialakulhat egy fájdalmas, duzzadt, akár lázzal járó gyulladás, amit pericoronitisnek hívunk.
- El sem kezd nőni, de ott van – röntgenen gyakran találkozunk úgynevezett rejtett bölcsességfogakkal. Ezek gyakran évekig tünetmentesek, de például fogszabályozásnál, vagy állkapocs-panaszoknál kiderülhet, hogy bizony nem ártana őket kivenni.
- Nehezen tisztítható – a száj legvégén elhelyezkedő fogakat nehezebb elérni fogkefével, fogselyemmel. Ez gyorsítja a szuvasodást és az ínyproblémák kialakulását, főleg, ha az a fog már amúgy is furcsán nőtt.
Na de tényleg minden bölcsességfogat ki kell húzni?
Nem, és ezt fontos hangsúlyozni. Nincs olyan szabály, hogy “minden bölcsességfogat ki kell venni.” Minden eset egyedi, és a döntést mindig egy alapos szájvizsgálat, illetve panorámaröntgen alapján hozzuk meg.
Van, hogy egy teljesen jól előtört, szuvasodásmentes, fájdalmat nem okozó bölcsességfog évtizedekig békében megmarad. Sőt, néha még akkor is hasznos lehet, ha mondjuk egy másik őrlőfogat el kellett távolítani, és így „beugrik” a helyére.
De ha a fenti problémák bármelyike fennáll – legyen szó nyomásról, gyulladásról, torlódásról vagy nehéz tisztíthatóságról – akkor a megelőzés érdekében sokkal jobb időben lépni.
És mi van, ha nem fáj?
Ez a trükkös rész. A bölcsességfog problémái sokszor rejtve maradnak, amíg egyszer csak hirtelen jelentkeznek. A rejtett gyulladás, vagy az előtte lévő fog gyökerénél kialakuló nyomásos károsodás gyakran fájdalom nélkül zajlik, míg végül olyan állapotba kerül, hogy már csak sürgősségi beavatkozással lehet megoldani.
Ezért is fontos a rendszeres fogorvosi kontroll! Még ha nem is érzed, lehet, hogy a háttérben már elindult valami. Ha időben észrevesszük, elkerülhető a komolyabb beavatkozás.
Hogyan történik a bölcsességfog eltávolítása?
Ez attól függ, milyen a fog helyzete. Egy teljesen kinőtt, egyenes fog eltávolítása gyakran gyors és viszonylag egyszerű. Egy ferdén nőtt, vagy csontban megbúvó (rejtett) fog viszont komolyabb szájsebészeti beavatkozást igényel.
Ma már modern érzéstelenítéssel, kíméletes módszerekkel dolgozunk, így a beavatkozás jóval kevesebb kellemetlenséggel jár, mint régen. A gyógyulás is gyorsabb, ha időben elkezdjük a kezelést, nem pedig csak akkor, amikor már begyulladt minden.
Amit érdemes megjegyezni
- A bölcsességfog önmagában nem ellenség, de gyakran okoz gondot.
- Nem mindig kell kihúzni, de nem is érdemes halogatni, ha problémás.
- A panaszmentesség nem egyenlő azzal, hogy minden rendben van.
- A rendszeres kontroll és egy jó panorámaröntgen segít a megelőzésben.
- A rejtett bölcsességfogakat érdemes figyelemmel kísérni, különösen, ha fogszabályozásra kerül sor.
Ha úgy érzed, hogy bizonytalan vagy a saját bölcsességfogaid sorsát illetően, érdemes ránézni, mi a helyzet odabent. Egy gyors konzultáció és panorámaröntgen után már sokkal tisztábban látszik, hogy mit érdemes tenni.
